Ingatlan tudástár

Ingatlankiadás, bérbeadás folyamata: 

Az ingatlan hirdetésétől kezdve, a lakás bemutatásán át, a bérleti szerződés aláírásával, a lakás átadásáig tartó folyamat. Bérbeadó számára megfelelő Bérlő felkutatása. 

Ingatlan menedzsment feladatai: 

Az ingatlan bérlése során a teljes ügymenetet levesszük a válláról: – bérlővel való kapcsolattartás, – mérőórák leolvasása, – mérőóraállások bediktálása a szolgáltatókhoz, -közüzemi számlák rendezése, – közös képviselettel való kapcsolattartás, -lakás ellenőrzése, -esetleges javítások megszervezése és felügyelete, -biztosítási ügyek intézése, – szükséges takarítás megszervezése és felügyelete, – be- és kiköltözés dokumentálása.

Átadás-átvételi jegyzőkönyv: 

Az a dokumentum, amelyet a lakás átadása során készítünk. Ebben részletesen feljegyzésre kerülnek a berendezési tárgyak, a helyiségek állapota, mérőóra állások. Átadott eszközös, kulcsok listája. A dokumentum 3 példányban készül 1-1 példány a Bérlőé, a Bérbeadóé és irodánk számára is készül egy példány az ingatlankezelési munka hatékonysága miatt. 

Határozott idejű bérleti szerződés: 

A Bérbeadó és Bérlő között létrejött lakás bérleti szerződés fix időtartamra kerül aláírásra. A határozott időtartam alatt a Felek csak azonnali hatállyal mondhatják fel a szerződést.

Határozatlan idejű bérleti szerződés: 

Bérbeadó és Bérlő a bérleti szerződést esetleges minimum időtartammal határozatlan időre kötik, ami azt jelenti, hogy mindkét fél számára 60 napos felmondási idő áll rendelkezésre a szerződés felmondására a bérlés során.

Felmondási idő:

A bérleti szerződés lejárta előtti időszak, melyben a Bérlő köteles továbbra is fizetni a bérleti díjat. A Bérbeadó bemutathatja az ingatlant új bérlőjelöltnek (jelenlegi Bérlő előzetes értesítésével). 

Rendkívüli felmondás:

Felek a szerződést rendkívüli felmondással szüntetik meg, ha a másik fél megszegi az aláírt bérleti szerződés valamely pontját. Ekkor a szerződés közléstől számítva 8 napon belül megszűnik. 

Közjegyzői kiköltözési nyilatkozat: 

A bérleti szerződés alapján készített közokirat, melyben a Bérlő felelősséget vállal, hogy a szerződés bárminemű megszűnése esetén kiköltözik az ingatlanból, birtoklási joga megszűnik. A közokirat szerint, a kiköltözés peres eljárás nélkül, közvetlen végrehajtási eljárásban megtörténik. Bérbeadó köteles tényekkel igazolni a közjegyző felé az esetleges felmondás okát. 

Kaució:

Az az összeg, melyet a Bérlő letétbe helyez a Bérbeadónál a bérleti szerződés aláírásakor. Ez az összeg egy biztosíték/óvadék a Bérbeadó számára, ha esetleges károkozás történik, vagy a bérleti díj nem kerül kifizetésre. Magyarországon a kaucióösszege általában, 2 havi bérleti díjnak megfelelő összeg.

Ingatlantulajdonos jogai bérlés során: 

Tulajdonosnak jogában áll a szerződés megszüntetése, ha a Bérlő az aláírt bérleti szerződés bármelyik pontját megszegi. 

Bérbeadónak jogában áll az ingatlan ellenőrzése, a Bérlővel előre egyeztetett időpontban. 

Ingatlantulajdonos kötelességei bérlés során: 

Tulajdonos köteles az ingatlant karbantartani, azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni a Bérlőnek.  

Köteles biztosítani a Bérlőt, hogy 3. félnek nincs olyan joga, mely a Bérlőt akadályozná a bérlemény használatában. 

Tulajdonos köteles a kaució összegét a Bérlő részére visszafizetni, a teljes elszámolás után, az esetleges fennmaradt költségek, javítások, takarítási díjak levonása után. 

Bérlő kötelessége bérleti időtartam alatt:

A bérlő kötelessége a bérleti díj és rezsi költségek megfizetése a megadott határidőig. Köteles a lakást rendeltetésszerűen, jó gazda gondosságával használni. Bérleményben általa vagy vendége által okozott károk megtérítése. Köteles az esetleges meghibásodásokról a Bérbeadót azonnal értesíteni. 

Bérlő jogai a bérleti időtartam alatt: 

A Bérlő a bérlés során birtokjogot élvez. Bérlőnek jogában áll a szerződés megszüntetése, amennyiben a Bérbeadó az aláírt bérleti szerződés bármelyik pontját megszegi. 

Ingatlan értékbecslés:

Értékbecslés során az ingatlan adottságai alapján értékeljük azt és megállapítjuk az eladási árat (vagy bérleti díját). Mint fekvése, tájolása, műszaki adottságai, felszereltsége alapján, összehasonlító elemzéssel megállapíthatjuk a piacon lévő hasonló ingatlanokhoz képest az eladási árát (vagy bérleti díját is). Illetve hozamalapú számítással is megállapíthatjuk azt, az ingatlan jövőbeni bevételi lehetőségeit számításba véve. 

Ingatlanközvetítő:

Az a szakember, aki az ingatlan eladását vagy bérbeadását végzi. Képesítéssel rendelkező szakember, aki jogi, pénzügyi és műszaki ismeretekkel rendelkezik. Ismeri az ingatlan piaci viszonyokat, az új beruházásokat, az ügyfele számára legideálisabb opciókat mutatja be. 

Társasház: 

A legalább kétlakásos lakóépületek megnevezése, ahol az ingatlan tulajdonosok közössége közgyűlések során dönt a társasház működéséről. A tulajdonosok/lakók viselik a társasház költségeit. 

Társasházi közös terület:

Azok a területek a társasházban, amit minden lakó használhat (pl.: előtér, lépcsőház, lift, folyosók, szeméttároló, stb.) vagy közös hasznot termel a társasház számára (pl.: közös tulajdonú üzlethelyiség vagy lakás). A közös területek karbantartása, takarítása a társasház feladata.

Közös költség:

A társasházakban a lakások tulajdoni hányada vagy négyzetmétere alapján közös költség fizetendő. A társasház közös területeinek fenntartása, mint a lépcsőház/közös területek takarítása, szemétszállítási díj, közös területek karbantartása; áram/víz/gáz fogyasztása, lift üzemeltetése és karbantartása, a társasház éves/féléves/havi karbantartásai, biztosítás díja stb. költség fedezésére szolgáló havonta fizetendő összeg. 

Felújítási alap: 

A Társasház közgyűlése által meghatározott összeg, mely általában a közös költség részét képezi. Ezt az összeget elkülönítve kezelik a társasházkezelők, csak a közgyűlés által megszavazott javításra, költségre lehet felhasználni. Célja, hogy esetleges nagyobb társasházi beruházás/javítás során a tulajdonosoknak ne kelljen egyszeri nagy összeget megfizetni (pl.: folyosó/lépcsőház festés, tető javítás). 

Közüzemi díj: 

Egyszerű szóhasználatban rezsi díj, tehát a víz -csatorna, gáz, áram és szemétszállítási díjak gyűjtő megnevezése.

Átalány rezsi díj: 

A közmű szolgáltatók esetén, akkor beszélünk átalány díjról, ha az adott közmű mérőórája nincs havi szinten diktálva csak éves leolvasás van (erről minden fogyasztó külön dönthet). Ekkor a szolgáltató előző évi fogyasztás alapján megállapítja a havi átalány díjat az adott évre, melyet az éves leolvasáskor korrigálnak (lehetséges túlfizetés vagy hátralék is).

Átalány rezsi díj bérlés során:

A hosszútávú bérlés során sok esetben a Bérlő havi szinten egy adott, fix összeget fizet a Bérbeadó felé átalány rezsi díjként, ezt a díjat úgy határozzuk meg, hogy belefoglaljuk a lakás használathoz tartozó összes költséget (pl.: közös költség, átlagos rezsi díjak, esetleg internet havi díj, esetleg biztosítás díja).

Víz és csatornadíj: 

Az ingatlan vízhasználata vízórával mért mennyiség után fizetett összege. Az elfogyasztott víz mennyiség után csatornadíjat is kell fizetni a Vízműveknek. A csatornadíj mennyisége, a vízórán mért vízfogyasztás mennyiségével egyenlő.

Fűtés:

A fűtési szezonban különböző fűtési rendszerek vannak, mint például egyedi gázfűtés (konvektor/kazán) központi fűtés (társasháznak sajátközponti gázkazánja van) központi hőszivattyús rendszer (lakásonként falfűtés vagy mennyezeti/padlófűtés), lehetséges távfűtés vagy elektromos fűtés is (infrapanel, elektromos konvektor).

Mindegyik rendszer más-más hatásfokkal rendelkezik, természetesen költségük függ a lakás adottságtól és a használattól is.

Fűtési szezon: Szeptember 15-étől – Május 15-ig tartó időszak.

Áram: 

Az áramdíj magába foglalja az ingatlan minden elektromos áramfelhasználását: közvetlen elektromos áram használatot (konnektorok, világítás), légkondicionáló használatot, esetleges meleg víz felmelegítést (ha bojler van a lakásban) vagy esetleges fűtésdíjat (ha elektromos konvektor, infrapanel van beépítve) is.

Földhivatali nyilvántartás:

Településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának a törvényben meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és más, jogi szempontból lényeges tényeket. Tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, a törvényben meghatározott személyazonosító- és lakcímadatait is.

Helyrajzi szám:

Az ingatlan egyedi azonosításra alkalmas jelölés, településenként (kerületenként). Felépítése: a külterület számozása „0”-val kezdődik. Társasházak jelölése: belterületen a telkek számozása 1-el kezdődik, ha a helyrajzi szám tartalmaz „/” jelet, azt jelenti, hogy az eredeti telek felosztásra került, ha a telken több épület épült, akkor „A-B-stb” jelöli az épületet, és ezután pedig az épületben sorszámozzák a lakásokat. (pl: 35436/2/A/34)

Tulajdoni lap:

Egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Mit tartalmaz: – kibocsátó földhivatal, – az ingatlan helye; fekvése; helyrajzi száma – az ingatlan postacíme, – széljegy: iktatószám, tartalom, – ingatlan megnevezése; számszerű adatai, – tulajdonjogi adatok, – egyéb jogok és tények, – aláírás; kiadó földhivatal pecsétje